Ki a zenei tehetség?

   Turmezeyné Heller Erikával beszélgettünk a zenei tehetségek felfedezéséről, gondozásáról és a tehetséges gyermekek szüleinek szerepéről, feladatairól. Erika a Zeneakadémián végzett karvezető és középiskolai énektanár szakon.

 Pszichológiából szerzett doktori címet a Debreceni Egyetemen, disszertációjában a zenei képességek fejlődését vizsgálta. „A zenei tehetség felismerése és fejlesztése” című könyve a Géniusz Könyvek sorozatában jelent meg, és a zenei tehetséggondozásról szól.

Első és legfontosabb lépés a tehetség felismerése.

Van-e speciális módszertana a zenei tehetség felfedezésének?

   A zenei tehetségek felismerése más területekhez képest egyszerűbb, mivel gyakran már korán megmutatkozik. Kisgyermekkorban könnyen észrevehető.

   Gyakran úgy gondoljuk, hogy a tehetség jele az, ha a gyermek a kortársaihoz képest kiemelkedik zenei fejlődésben. Például, ha egy négyéves óvodás zenei képessége megegyezik egy hatéves gyerekével.

   Tehát vannak megbízható mérőszámok a gyermek zenei fejlettségének meghatározására?
Több kutatás meglehetősen pontosan meghatározza, hogy egy átlagos gyermek mire képes adott életkorban. Azonban már kisgyermekkorban is megmutatkozhat a zenei tehetség, például ha a gyermek könnyen felfogja a dallamokat és ritmusokat.

Van-e ideális életkor a zenei tehetség felfedezésére?

   Nem csak a felfedezés a fontos, hanem a fejlesztésre fogékony időszak is. A beszéd és a zenei érzékelés már a magzati korban elkezdődik, így a zenei készségek fejlesztése is korán indulhat.

  A csecsemő- és kisgyermekkorban az impulzus fontos, ami a zenei érzékelés felé tereli a gyermeket. Az ebben az időszakban nyújtott zenei nevelés inkább a családi környezet felelőssége. Azokat a készségeket, amelyeket a gyermek 9-10 éves koráig nem kap, később pótolni nehéz. Ezért hangsúlyt fektetnék a korai, családi zenei nevelésre, és erre buzdítanék mindenkit.

   Manapság divatos, hogy a kismamák már a magzati korban is kommunikálnak a gyermekkel, komolyzenét hallgatnak és dallamokat dúdolnak neki. Van tapasztalata ennek hatékonyságáról?
Tudományosan bizonyított tény, hogy a terhesség utolsó trimeszterében a gyermek már hall és kommunikálható vele. Szerintem a szülői magatartás természetes és ösztönös tudás. A gyerekdalok, dúdolások évszázadok óta részei a magzat és az anya közötti kommunikációnak. Nem hiszem, hogy ehhez külön tanfolyamokat kellene szervezni, hiszek az ősi, természetes módszerekben.

  Nem mindenkiből lesz Mozart, és Bach, és talán nem is mindenki rendelkezik kiemelkedő zenei tehetséggel, de más képességeket is fejleszt a zenélés.

Milyen más képességeket fejleszt a zenélés?

  A zene hatása más területekre való átvitelét sokan vizsgálták. Valóban pozitív hatással lehet a zenélés más képességek fejlesztésére, de érdemes megjegyezni, hogy bármilyen tevékenység, legyen az matematika vagy sport, általában pozitív hatással van a személyes fejlődésre és más területekre is.

   A zenetanulás fontos, mert egyszerűen jó. Minden emberben ösztönös pszichológiai igény a zenei kifejezés, és nem véletlen, hogy minden kultúrának megvan saját zenei hagyománya.

Milyen korai jelekből lehet felismerni, hogy a gyermekben zenei tehetség rejlik?

  Érdemes figyelni a gyermek érdeklődését; melyik életkorban milyen gyerekdalok, mondókák foglalkoztatják. Ha a gyermek az életkorához képest fejlettebb, és idősebbeknek szánt zene is érdekli, akkor gyanakodni lehet, hogy jó zenei érzékkel rendelkezik. Például, ha egy hatéves gyermek leül és végig hallgat egy három órás Máté Passiót, az arra utalhat, hogy komoly zenei érdeklődésre talált.