Egy észak-amerikai kutatócsoport nemrégiben publikálta hosszú távú kutatásuk eredményeit: Az agyféltekék közötti idegrostok rendszerét, a kérges testet és az agyi lebenyek növekedését vizsgálták. A vizsgálat a kisgyermek és serdülőkor között különböző életszakaszokra terjedt ki. A vizsgálat eredménye, hogy a kérges test mérete azon idegrostok számától függ, amelyek az agyféltekéket összekötik.

   Fontos megjegyezni, hogy a kérges test adott részein keresztül különböző agyi területek között futnak idegrostok, amelyek különböző funkciókért felelősek.

  A 3-6 éves korú gyermekek esetében megfigyelték, hogy a homloklebenyek közötti idegrostok száma növekedett. A homloklebenyek többek között a mozgás összehangolásáért, a személyiség kialakulásáért, a döntéshozatalért és a tervezésért felelősek. Ezek a funkciók a kisgyermekekben ebben az időszakban intenzíven fejlődnek.

   A 6-13 éves korúaknál a halántéklebenyek közötti idegrostok növekedése volt megfigyelhető. Ez a lebeny a komplex nyelvi képességek, a memória és az asszociatív gondolkodás irányításáért felelős. A kutatásban tehát kimutatták, hogy az agy egy adott részének növekedése összefüggésben áll az agyi végrehajtói területeivel.

Zenetanulás és az agy növekedése

   Felmerül a kérdés, hogy a zenetanulás hogyan hat az agy növekedésére és az agyféltekék közötti kapcsolatok erősségére. Vajon ez a folyamat genetikailag meghatározott program, vagy befolyásolják a környezeti ingerek?

   A zenészek agyának vizsgálata során megállapították, hogy azoknál, akik már gyermekkorukban, 7 éves kor előtt elkezdték a zenélést a homloklebenyek közötti idegrostok sokkal nagyobbak voltak, mint nem zenészeknél.

  A homloklebenyek felelősek a mozgáskoordinációért. Ez azt sugallja, hogy a gyakorlás és az intenzív használat eredményeként ezeken a területeken növekedhetnek az idegrostok.

  Azonban a kutatás igazi érdekessége az volt, hogy ez a különbség csak azoknál a zenészeknél volt kimutatható, akik 8-9 éves koruk előtt kezdték el a zenetanulást. A homloklebenyek közötti idegrostok növekedése 7 éves kor után már nem volt észlelhető. Tehát ez az érzékeny időszak a gyermekkorban lehetőséget nyújt a zenetanulás által okozott agyi átalakulásra, ami aztán egész életen át megmarad.

  Számos más kutatás is hasonló eredményekre jutott. Egy német kutatócsoport például azt találta, hogy a zenészek agyában az agykérgi elektromos válaszreakciók erősebbek zenei hangokra, mint a nem zenészeknél.

  Összességében tehát elmondható, hogy a zenetanulás hatása az agy szerkezetére és működésére nyilvánvaló. Azonban ez az átalakulás lehetősége csak korai életkorban, 9-10 éves kor előtt nyitott. Ebben a korban a megfelelő ingerek hatására az agy nagyobb területei állnak készen a funkciók ellátására. Ezek a kutatási eredmények mind azt támasztják alá, hogy a korai zenei oktatás rendkívül fontos lehetőséget kínál az agy optimális fejlődésére.